2018. február 8., csütörtök

Az alsó szint

Következő alkalommal a lányok már hozták magukkal a kényelmet is. Lea megkérte Lacey-t, hogy segítsen neki az asztal cipekedésbe. Őt tartotta ugyanis a legerősebb lánynak Lea. Nem is tévedett sokat. Mi több, szinte úgy érezték már régóta együtt dolgoznak.
- Szerintem tegyük le ide  sarokba a papírok mellé. Itt nem zavar senkit és ha fáradtak vagyunk pihenni is tudunk. -mondta Lea
- Jó ötlet. Bár kétlem, hogy egy ilyen nagy munka mellett jut időnk pihenésre. - felelte Lacey



- Sziasztok lányok! - jött meg Asha. - Hoztam a terveket. Semmit se hagytam otthon.
- Otthon? Neked van otthonod? Nem most építjük az otthonunkat? - kérdezte Lacey
- De. De azért van hol aludnunk. Én például a kolesz polcon vagyok elszállásolva.
- De jó neked! Engem még eddig csak egy dobozba tartottak. - válaszolta kesernyésen Lacey.



- Gyerekek! Meghoztuk a létrát! - érkezett meg Summer és Tina
- Summer ne rángasd már a létrát, így kényelmetlen vinni. - szólt rá Tina


Na hölgyeim mi a terv? - kíváncsiskodott Summer




 - Először is átnézzük a terveket még egyszer. - kezdte Asha - De valószínűleg a méretre vágás lesz a mai munka lényege.

- Hadd lássam! Melyik részt fogom csinálni. - türelmetlenkedett Summer
- Türelem. Először is nézzük a méreteket. Kell majd egy ember aki, a nagy dolgokat tudja mozgatni, mert elég nehéz feladat. Tehát ki a legerősebb közülünk? - kezdte az okfejtést Asha.



 - Erre a feladatra Lacey te nagyon jó lennél. - javasolta Lea
- Oké, szívesen vállalom a nehezét. Elég jó kondiba érzem magam ehhez.


- És én mit csinálok? - kérdezte Tina. Úgy érezte, már mindenkinek be van határolva a feladata, csak neki nincs semmi.
- Ó, ne aggódj lesz munkád. Bőven. - nyugtatta meg Lea - Bármibe, amibe segíteni tudsz, azt mind csinálhatod. Ja és a véleményedre is kíváncsiak leszünk ám. Szóval nyugi. Lesz mit csinálnod.


 Most hogy már kiosztották ki mit fog csinálni neki is kezdtek a munkának. Lacey és Tina odamentek a karton lapokhoz és elkezdték méregetni őket.
- Szerintetek melyikkel kezdünk?


- Máris mondom! - nézte meg a tervrajzot Asha és elkezdte mérni a tervrajzot. - No kérem. Két nagy darab részletünk van. Az egyik a ház alapja, a másik a ház eleje. Ezekre mindenképpen nagy lemezek kellenek.



- Ott az elején van egy nagy darab. - mutatott rá Summer
- Igen szerintem is jó lesz az. - helyeselt Tina


 - Hú ha! Ez tényleg nagy és nem is könnyű. - kezdett neki a munkának Lacey - Viszont elég vékonyka.



 - Csak óvatosan Lacey! - aggodalmaskodott Asha - Az ilyen nagy darabok a legfontosabbak! De tényleg vékony ez a karton. Nem lesz tartása. Mit gondolsz Lea?
- Hát hogy dupla meló lesz, mert duplázni kell a lapokat.
- Bizony. Én is erre gondoltam. Szeretném én kezdeni a munkát. - kérte Asha a többieket.


Lacey ledöntötte a lapot. A többiek mint valami szertartáson lélegzet visszafojtva figyelték Asha első méréseit.


 

A lányok innentől kezdve elvesztek a munkába. Vágták, ragasztották a lapokat egymáshoz.


Asha ellenőrizte a méreteket és az idomokat. Végül úgy nézett ki az alsó szint összes fala ki lett vágva.
- Gyerekek, össze kéne rakni a falakat, hogy minden jó lett e. Máskülönben nehéz lesz kijavítani. - mondta Asha.

És a lányok szépen összeillesztették a falakat. Bizony nem volt könnyű dolguk, mert folyton el akart dőlni valamelyik. De végre összeállt az alsó szint.





 Asha távolabb állt, hogy szemügyre vegye az összképet. És elborzadt.


- Úr Isten gyerekek! Ezt elrontottuk!
- Mi a baj? - kérdezték a többiek, hiszen ők nem látták amit ő, mert épp a falakat támasztották a helyükre.
- Ez a ház ferde! Ferde az alja, ferde az oldala! Gyerekek ez nagyon nem jó! Itt valamit nagyon elrontottunk! - sopánkodott Asha.


- Nyugi Asha! Üljünk le és beszéljük meg hol rontottuk el. - ezzel mindenki otthagyta a házat és asztalhoz ültek.
- Ki kell derítenünk mitől lett hullámos a karton. - értetlenkedett Summer
- Én alighanem tudom. - felelte Lea. - Addig nem volt baj amíg nem kezdtük összeragasztani őket.


 - Ez az! Mivel a ragasztó folyékony azt nehéz egyenletesen felkenni. Valószínűleg ahová több került ott átázott a papír.

- Lányok! Hoztam egy kis kaját. Nagyon éhes vagyok. - érkezett meg Tina egy telepakolt tálcával. - Remélem szeretitek a kínai kaját. Most csak ezt találtam.
- Igeeen! - zengték a lányok kórusba.
- Na akkor vegyetek és egyetek. - tette a tálcát az asztal közepére.



- Voltaképpen mi a probléma? - érdeklődött Tina, mivel lemaradt a beszéd elejéről.
- Hát arra a megállapításra jutottunk, hogy a ragasztó begörbítette a kartont. - mondta Lea
- És azt nem lehet kisimítani?
- Hát nem valószínű, hogy annyi idő alatt kisimul amíg mi meg akarjuk építeni.
- Értem. Akkor most mi lesz?
- Hát elölről kell kezdeni. - jegyezte meg Lacey - Csak van egy kis gond. Nincs nagy karton és nincs vastag karton.
- Ez igaz. De majd én konzultálok az Alkotóval, hogy szerezzen be utánpótlást. - mondta Asha
- Így viszont csúszik a munka.- nyafogott Summer
- Csúszik, de inkább csússzon mint hogy rám dőljenek a falak. - zárta le a témát Asha



Folyt. köv.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Great post :-). You have a wonderful group of workers! They will solve the problems :-).

Bambuc írta...

Annyira életszerűek ezek a fotók, nagyon imádom! Ügyesek a lányok!

Boróka írta...

Hát, nincs könnyű dolguk a csajsziknak, rendesen megdolgoznak mindenért, de így, hogy újrakezdik nekünk öröm, hogy láthatjuk őket tovább munkálkodni! Imádom ezt a kis alkotó csapatot!! :-)