Műbőr kisérlet

El vagyok veszve. Nem a munkába. Egyszerűen nincs időm. Ráadásul az alkotói válság is sújt.  Megint belekapok ebbe abba, majd leteszem, majd folytatom valamikor, és már megint több szállón lóg a munkám. Régen másztam már a varrógépre. Valahogy elhidegültünk egymástól. Ám most reménykedtem, hogy szót fogadó lesz és nem kell bajlódni vele. Szert tettem némi műbőr utánzatra. Gondoltam összedobok valami egyszerűt. Csak vékony kis darabkáim voltak az anyagból, ezért több darabból állt össze az elképzelés. Szerencsére most jól vitte az anyagot a gépem. Viszont a szabásmintáját elhibáztam. Nem érzem tökéletesnek az alkotást. De lehet, hogy csak azért, mert dög meleg van és én meg egy őszi cuccal jöttem elő.

Lila szobácska

Nem tűntem el, csak épp széthánytam a munkákat és nem egy szériához dolgozom. De most már van annyi, hogy egy kis szobácskára valót bemutassak. A szoba az nem az eredeti verzió amit elképzeltem, de most így is megteszi. A lila háttér az csak kvázi, hogy valahogy mutasson is a berendezés. Végül egész hangulatos kis olvasó szoba lett belőle.

Elsőnek a kanapé készült el. Sajnos az ülő párnát elrontottam, mert nem néztem a szivacs formáját mikor anyagra tettem, így előre került a varrás. Pechemre nincs elég anyag a javításra.

Utána jött a nagy szerelem egy kandallóval. Hát ha tudtam volna mibe kezdek vele... Ráment két napom, meg két komplett csomag ragasztós rúd, amiből a kő foltok vannak. De a végeredmény magáért beszél, így tart a szerelem.

És akkor jöhettek a kiegészítők. Könyvek, szobrok. A trófea az most egy oroszlán fej, de eredetileg szarvas fejet óhajtok oda, agancsokkal. A ló az egy lefestett zebra. A könyvek.

A tervhez dukál a dohányzó, meg asztalka.

Miközben próbáltam szóba kinézetett összehozni, itt ott hézagok jöttek ki. így került a képbe egy gyors wc papír guriga asztal. Először a virág váza volt rajta, végül egy lila radír óra került rá. Hoppá ferde a kép.

Miközben próbáltam összehozni egy szoba hangulatot, pár festmény fotóját felragasztottam a falra. Ám elég hülyén nézet ki csak úgy a falon ezért, gondoltam megalkotjuk a saját képkeretünket. Tádám! Ez is a kedvenceim közé kerül. A festmény részlet Csontváritól van. Csak így fért bele a keretbe.

Végül pedig megnézhetjük egészbe is a szobát. Amit látható elég szűkös egy szoba, de nem is ez lesz a doboza. Egy kis félszobának elmegy. 

Magasban

Csak úgy szöveg nélkül. Készült egy lépcső korláttal. Még nincs meg a helye neki, de keressük.

Nyitás

Mint ígértem augusztusba nyitunk. Nem vártam meg míg minden darab árút beszállítanak. De a boltnyitáshoz végül is már volt elég.

 

Mindennek volt helye.

 A polcokon árú...

A hűtő tele.

 Cerise kirakta a táblát.

Kinyitotta az üzletet.

Már ott voltak az ajtóba az első vásárlók

Franki rögtön kosarat ragadt és már ment is a polcokhoz.

Az elmaradhatatlan Cola máris kosárba került.

Cerise közben még pakolta a pénztárnál az árút.

Második vásárló Lagoona volt. Ő nem bajlódott a kosárral, csak úgy bóklászott. És bizony nem tudott ellenállni a jó kis pékárú íllatának, ezért zacsiba került egy perec. Gondolta jó lesz reggelire.

Franki tovább pakolta a kosarát. Pakolta ki a hűtő tartalmát.

Közben Lagoona kéréssel fordult az eladó felé, hogy tudna e ajánlani neki valami habzó italt munkahelyi buliba.

Cerise a sarokhoz vezette, ahol az italok voltak. Kiválasztott egy pezsgőt. El is nyerte vele Lagoona tetszését.

Lagoona itt be is fejezte a vásárlást, mert rohanni kellett a munkába.

Fizetett és már ment is.

- Köszönöm a vásárlást asszonyom! - köszönt el tőle Cerise.
- Viszlát! Még visszajövök, mert tetszik a kiszolgálás! - búcsúzott Lagoona.

Ezzel kiment az üzletből.

Addigra Franki is befejezte a vásárlást, ment fizetni. Irult pirult, hogy nagy összegű bankjeggyel fizetett.

 - Nem probléma asszonyom. Még tudok visszaadni. - nyugtatta meg Cerise.

Folytatás köv. ?