2011. november 25., péntek

Álmodunk

Időről... nem kevésről... sokról... rengetegről. Hogy majd egyszer leülök és valóban lesz hozzá türelmem megcsinálni egy házi BJD babát. Na meg persze a megfelelő anyagok is kellenek hozzá. Megint találtam egy jó is lapot, amibe gyakorlati tanácsot adnak. Ide kukkantva megnézhetitek. Így nézz ki a végleges kicsi lány.

2011. november 21., hétfő

Jövő kép

El kell panaszoljam... nem tudom betenni a fotóimat a gépbe. Még egy ok amiért nem leszek beszámítható blogíró egy darabig. Azért majd figyelek. Elsődleges ok a költözés. Tetőpontra hágtak a dolgok. Lassan beborítanak a dobozok, ránk dől a fal (utóbbi csak képletesen) Én meg csak azt nézem, hogy 3 napom van kifesteni egy lakást, egy nap a költözés, a többi fent maradó 7 nap takarítás bútor szerelés. Vissza a munkába, majd nyakamba veszem a leányzót és örülök ha a karácsonyt nyugalomba tölthetem. Érts, nem én főzök, hanem a párom. Úgy is imádja csinálni. Én meg csak arra vágyom majd, hogy élhetővé varázsoljam a helyet és megadjam a módját az ünnepnek és ne a tehetetlenség káosza boruljon rám. Azért csak annyit kérek tőletek szurkoljatok, hogy a költözésünk napján ne essen a hó, mert attól befagyna az agyam is. Arról már írni sem akarok, hogy mindenki varrós dolgot kért tőlem karácsonyra. Majd utólag beszámolok róla, hogy mik voltak azok. Remélem addig életet lehelek a fényképező program, vagy memória hiányába. Uff!  Itt én beszéltem! Tényleg manapság miért nincsenek indiános filmek???

2011. november 18., péntek

2011. november 17., csütörtök

Nem haladok.

Mint mát említettem, még időbe elkezdtem a kötögetést. Hát nem és nem haladok. Pedig már jó lenne készen látni az eredményt. Azért ízelítőt is mutatok belőle. Szimpla sima kötéssel készül, lévén, hogy nem tudok igazán kötni ezért különböző típusú fonalakat kevertem össze. Összetevőjük ugyan az, de tapintásra felületi kidolgozásuk más - más. Nekem a fekete-bordó fonal tetszik a legjobban, mert a 3 milli vastag feketét, 30 centinként megtöri a bordó ami ujjnyi vastag. Az ajánlott kötőtűvel van kötve (9) és olyan érdekes, hogy kötés közben sokszor a bordó mindig a bordóra kerül ettől a felület olyan buckás. Nagyon csípem.


Aztán meg föltennék egy kérdést a blog látogatóknak. Mivel blogom címe: minden, ami baba. Ám itt nem csak babákról van szó. A kérdés az lenne:
 Készítsek egy másik blogot kézműves és egyéb munkáimhoz, vagy maradjon babába?

2011. november 10., csütörtök

Adventi koszorú

Már nem tudom hány napja is készülök rá, hogy megcsináljam a koszorúmat. Kb két hete kezdtem tervezgetni, míg nem odáig fajult a dolog, hogy irtóra szükségem lett hirtelen egy szakos ollóra. Minden áron tervnél akartam maradni, ami a következő volt. Semmi szokásos. Újítás kötelező. Így jött az ötlet, hogy textilből, gombból, fonalakból rakom össze. Mit ád ég Colette játékra szólította olvasóit, újrahasznosítás címén. Mivel pont belepasszolt az ötletem a játékába, tettek mezejére léptem és beszereztem a szakos ollót végre. Semmi perc alatt kiszabtam az anyag kockákat. Aztán jött egy fél óra bábozás. Végtére is a lurkóval is törődni kell. Majd szépen megvarrtam a koszorút. No nem az alapját, hanem a díszítést. A koszorú alapja hungarocell. Amit belakkoztam és beszórtam türkiz színes homokkal. Ezt áttekertem barna szalaggal. Na ez nem is látszik. A textil kockákat össze-vissza közepüknél fogva beráncoltam és keresztbe rákötöttem az alapra. Majd pár textil darabot laposan egymásra helyeztem és gombokkal összefogtam, majd szintén rákötöttem a koszorúra a másik mellé. Végezetül a gyertyát az alapba csavarozott szögekre raktam. Elég domináns lett a gyertya rajta. Lehet, hogy majd levágok az aljából. Bár nem aktuális mert sajnos olyan szöget találtam ami vastag a szárába és így is helyenként megrepesztette.





Hát ahogy a fényképeket nézem ez tényleg olyan mintha hulladékból raktam volna össze.

Koszorú másként

Colette játékra invitál titeket. 
Részemről egyet értek. 
Nem a játék miatt hanem, mert újra hasznosítás.
És mert bár biztos sokan várjátok az igazi méz illatú, piros zöld hópelyhes karácsonyt, dióval, almával, azért jól esik elrugaszkodni a valóságtól és új dolgokat bevetni. 

Katt a képre a részletekért. 

2011. november 7., hétfő

Halál babák

Monster High. Legújabb őrület lányok körében. Hulla hülyének kell lennie a szülőnek, ha ilyen babát megvesz a gyereknek. Mitől jött divatba a halál vágy, hogy már egy 6 évest is megkörnyékezi? Rá van írva a dobozra, hogy +6. Ami engem megkapott, kifolyólag az, hogy Magyarországon először lehet olyan anorexiás babát kapni, aminek keze, lába kiszedhető, hogy öltöztetni lehessen. Így listára vettem, hogy beszerzek egyet. Először is nem akartam füleket, fogakat, kiálló nyavajákat, az utóbbi valami halféleség vízi szörnyike. A másik kettő farkas, meg vámpír. Kinéztem a szemüvegest, hát lementem zombiba. Na már most a vásárlás ideje alatt velem volt alig 4 éves lányom, aki valószínűleg a tetkók miatt kinézte Frankeisten lányát. Sürgősen váltanom kellett egy emberszabásúra, mert, hogy kijelentette játszani kíván anya új babájával. Így aztán végképp haláli babát választottam múmia képébe. Hát el kell mondjam ezek a babák tényleg haláliak. Azt a pár dekát ami rajtuk van formailag, még a csontok is megirigylik. (A kutyák viszont keveselnék) Ahogy az ember megfogja az egészet, minden végtagja kifordul, elfordul, de semmi tartás. (kivéve ha beleteszed a tartójába.) Szóval a baba egy jó fej lenne ha nem a halált játszaná. Majd valaki elmagyarázza, miért kell megidézni már gyerekkorba a halált. Ja a baba eredeti Mattel a Barbie baba gyártójától.

Itt még dobozban érintetlenül

Ez a göcsörtös tartás. Lányom kezébe folyton hátra dől. Kimentettem olyan mint egy kínai artista lány aki a fenekit a fejére teszi.

Egy kis hulla fény.

 Múmia módi. Ó jaj a kezem elveszett!

Ha csak az arcát nézzük nem is olyan hulla kinézetű.

2011. november 6., vasárnap

Dal baba új pulcsija

Milch  baba új pulcsit kapott. Kellett is mert neki csak pántos ruhái vannak. (leszámítva Hegemony kötött kabátját) Az egész úgy keletkezett, hogy bemásztam az anyagos dobozkáim közé wc papír guriga tartóhoz keresni valami nagy darab anyagot. Mire fel jött a lányom turkálni. Kezébe is akadt valami. Egy kötött csőkelme amiből régebben a 45 cm babáimnak zokni varrtam. Csak húzat húzta a lányom, mígnem én csak bambultam és kérdőjelek sora került a homlokterembe, hogy mi mást csinálhatnék belőle. Természetesen mint babásnak a baba ruha is felötlött. De kinek? Hogyan? És levágtam darabokat és elkezdtem huzigálni, hogy nézz ki babán. Forgattam így forgattam úgy végül lett egy mély kivágásos pulcsim.Két egyforma cső anyag egyik félbe hajtva és cikk-cakk varrással rögzítve, másik hosszába félbevágva összevarrva, majd azt is félbe hajtva rávarrtam a testrész hónalj részére. Az ujja is cakkos maradt meg az alja is, de nekem így tetszik. Kapott  egy masnit is. Összhatás megint csak kényes. Így Milch baba kapta, lévén neki nagyon jól áll az ilyesmi.  Majd még valami ruhafélét is eszkábálok belőle, mert elég passzentos.


2011. november 5., szombat

Baba gyűjtőknek

Nem tudom ki hogy van vele, hogy ami az újság árusoknál kapható mindenféle gyűjtőknek ajánlott bóvlikkal telerakva, valóban gyűjtőknek van e? Kétlem. Nos, mint babás minden új babára fogékony voltam. Talán fél éve, hogy megjelent az újság árusoknál a baba gyűjtőknek csak 990-ft-ért. Nosza nézzük meg. A döbbenetem leírhatatlan volt, lévén, hogy a kezembe került csomag tartalma olyan csúnya volt, hogy kikértem magamnak, hogy ilyesmit gyűjthetőnek nevezzenek. Teltek múltak a hónapok. Nem nézegettem ezeket az újságokat, mígnem egy közértbe várakozás ideje alatt pont az orrom elé került megint. kézbe kaptam, forgattam erről, forgattam arról. Ezek most elég elfogadhatónak néztek ki. 1000 ft. gondoltam veszek egyet, hogy lásuk miféle baba ez, hogy ilyen olcsó. Ne feledjük kínai gyártmány. Tartogatott a baba néhány meglepetést. A ruhája varrás híján ragasztva volt. Mivel érdekes karcos hangot adott ki a végtagok forgatása (ilyet is csak egy siket mondhat), le akartam vetkőzteti. Nem lehetett, elvégre ragasztott volt. De ami a baba mellett jó pont, megáll a saját lábán, akárhová teszem. Nos bemutatom azt a példányt amit vettem. Majd még szánok rá időt hogy ragasztót vakarva leszedjem a ruhát, mert látnom kell pörén, hogy van ez összetákolva. (nem mintha, nem tudnám) A fehér az egész jónak látszik, de a lila elbukott a vizsgán nálam.




2011. november 4., péntek

Filc

Mivel még mindig nehéz varrógéphez férni, no meg asztalhoz, átváltottam kézi varrásra. Így születtek meg az apróságok, mint kitűzők, fityegők. Most ez a favorit nálam. De bevallom, nem bírom a bénultságot, amikor nem tudom megalkotni azt amit szeretnék. Majd máskor.




Na ne! Mért tette be fordítva a képet???