Még nem késtük le.

Ha van időd és süthetnéked még elkészítheted. Ezt találtam új évre. De receptet olvasva akár a saját kedvenc pogi alapanyagunkból is elkészíthetjük. Ez úton kívánok mindenkinek:

Boldog Új Évet!

Mici Manó

Ez nem egy félreírt név. Ez Szarvas Mici manója. Megérkezett. Igaz karácsony előtt egy nappal. Én meg egy hét múlva jutottam hozzá. A régi címem és az ünnepi forgatag miatt. (A földhivatal még mindig nem csinált semmit a papírokat illetően.)

 Hát bemutatom nektek Salamont a pakolászós manót. Találó volt a foglalkozását illetően Mici részéről, mert még mindig pakolászok és nem árt hozzá a segítség. :) De lássuk Ő-t

Mici egy igazi tehetség.

Ha még nem késtem le... ez úton kívánok mindenkinek

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!

Az eszem megáll!

De írtó jó. Még lehet lapozgatni ezt is itt!

Játék Monessa-nál

Mivel a képet valamilyen oknál fogva nem tudom feltölteni, így itt megnézhetitek a részleteket.

Végre itthon!

És itt kezdőnek a hová is tettem kérdések. Fantatszikus az élmény amikor az ember kis lakásból nagyba költözik és nem érti miért nem fér be a holmija. :/ Mi még befértünk a párommal az ágy tetejére és csak néztük hová tudjuk letenni a lábunkat. A gyerek mikulásra hazajön és sehol a csizmája. Pedig már megvarrtam. Ide halok ha kiderül, hogy a másik lakásba hagytam. Azért ti kaptok róla egy képet. Megjavult a fényképezőm. Ami tipikus női hozzá nem értés. Ugyanis nem tudtam hogy a SD kártyán van egy pici kapcsoló amivel írásvédetté válik. Majd még megpróbálok a modern világból fejlődni.

 Szóval a csizma két ember munkája. Nem tudom felismeri e valaki a hímzést. Ezt ugyanis Mamis készítette. Én meg megvarrtam a saját színvilágomba. Ja bocsánat a Lányom szín világába.

Na hozom a képet. :)

Álmodunk

Időről... nem kevésről... sokról... rengetegről. Hogy majd egyszer leülök és valóban lesz hozzá türelmem megcsinálni egy házi BJD babát. Na meg persze a megfelelő anyagok is kellenek hozzá. Megint találtam egy jó is lapot, amibe gyakorlati tanácsot adnak. Ide kukkantva megnézhetitek. Így nézz ki a végleges kicsi lány.

Jövő kép

El kell panaszoljam... nem tudom betenni a fotóimat a gépbe. Még egy ok amiért nem leszek beszámítható blogíró egy darabig. Azért majd figyelek. Elsődleges ok a költözés. Tetőpontra hágtak a dolgok. Lassan beborítanak a dobozok, ránk dől a fal (utóbbi csak képletesen) Én meg csak azt nézem, hogy 3 napom van kifesteni egy lakást, egy nap a költözés, a többi fent maradó 7 nap takarítás bútor szerelés. Vissza a munkába, majd nyakamba veszem a leányzót és örülök ha a karácsonyt nyugalomba tölthetem. Érts, nem én főzök, hanem a párom. Úgy is imádja csinálni. Én meg csak arra vágyom majd, hogy élhetővé varázsoljam a helyet és megadjam a módját az ünnepnek és ne a tehetetlenség káosza boruljon rám. Azért csak annyit kérek tőletek szurkoljatok, hogy a költözésünk napján ne essen a hó, mert attól befagyna az agyam is. Arról már írni sem akarok, hogy mindenki varrós dolgot kért tőlem karácsonyra. Majd utólag beszámolok róla, hogy mik voltak azok. Remélem addig életet lehelek a fényképező program, vagy memória hiányába. Uff!  Itt én beszéltem! Tényleg manapság miért nincsenek indiános filmek???

Mi ez?

Babások hordanátok ilyen ékszereket?

Itt megnézheted őket!

Nem haladok.

Mint mát említettem, még időbe elkezdtem a kötögetést. Hát nem és nem haladok. Pedig már jó lenne készen látni az eredményt. Azért ízelítőt is mutatok belőle. Szimpla sima kötéssel készül, lévén, hogy nem tudok igazán kötni ezért különböző típusú fonalakat kevertem össze. Összetevőjük ugyan az, de tapintásra felületi kidolgozásuk más - más. Nekem a fekete-bordó fonal tetszik a legjobban, mert a 3 milli vastag feketét, 30 centinként megtöri a bordó ami ujjnyi vastag. Az ajánlott kötőtűvel van kötve (9) és olyan érdekes, hogy kötés közben sokszor a bordó mindig a bordóra kerül ettől a felület olyan buckás. Nagyon csípem.

Aztán meg föltennék egy kérdést a blog látogatóknak. Mivel blogom címe: minden, ami baba. Ám itt nem csak babákról van szó. A kérdés az lenne:

 Készítsek egy másik blogot kézműves és egyéb munkáimhoz, vagy maradjon babába?

Adventi koszorú

Már nem tudom hány napja is készülök rá, hogy megcsináljam a koszorúmat. Kb két hete kezdtem tervezgetni, míg nem odáig fajult a dolog, hogy irtóra szükségem lett hirtelen egy szakos ollóra. Minden áron tervnél akartam maradni, ami a következő volt. Semmi szokásos. Újítás kötelező. Így jött az ötlet, hogy textilből, gombból, fonalakból rakom össze. Mit ád ég Colette játékra szólította olvasóit, újrahasznosítás címén. Mivel pont belepasszolt az ötletem a játékába, tettek mezejére léptem és beszereztem a szakos ollót végre. Semmi perc alatt kiszabtam az anyag kockákat. Aztán jött egy fél óra bábozás. Végtére is a lurkóval is törődni kell. Majd szépen megvarrtam a koszorút. No nem az alapját, hanem a díszítést. A koszorú alapja hungarocell. Amit belakkoztam és beszórtam türkiz színes homokkal. Ezt áttekertem barna szalaggal. Na ez nem is látszik. A textil kockákat össze-vissza közepüknél fogva beráncoltam és keresztbe rákötöttem az alapra. Majd pár textil darabot laposan egymásra helyeztem és gombokkal összefogtam, majd szintén rákötöttem a koszorúra a másik mellé. Végezetül a gyertyát az alapba csavarozott szögekre raktam. Elég domináns lett a gyertya rajta. Lehet, hogy majd levágok az aljából. Bár nem aktuális mert sajnos olyan szöget találtam ami vastag a szárába és így is helyenként megrepesztette.

Hát ahogy a fényképeket nézem ez tényleg olyan mintha hulladékból raktam volna össze.

Koszorú másként

Colette játékra invitál titeket. 

Részemről egyet értek. 

Nem a játék miatt hanem, mert újra hasznosítás.

És mert bár biztos sokan várjátok az igazi méz illatú, piros zöld hópelyhes karácsonyt, dióval, almával, azért jól esik elrugaszkodni a valóságtól és új dolgokat bevetni. 

Katt a képre a részletekért. 

Halál babák

Monster High. Legújabb őrület lányok körében. Hulla hülyének kell lennie a szülőnek, ha ilyen babát megvesz a gyereknek. Mitől jött divatba a halál vágy, hogy már egy 6 évest is megkörnyékezi? Rá van írva a dobozra, hogy +6. Ami engem megkapott, kifolyólag az, hogy Magyarországon először lehet olyan anorexiás babát kapni, aminek keze, lába kiszedhető, hogy öltöztetni lehessen. Így listára vettem, hogy beszerzek egyet. Először is nem akartam füleket, fogakat, kiálló nyavajákat, az utóbbi valami halféleség vízi szörnyike. A másik kettő farkas, meg vámpír. Kinéztem a szemüvegest, hát lementem zombiba. Na már most a vásárlás ideje alatt velem volt alig 4 éves lányom, aki valószínűleg a tetkók miatt kinézte Frankeisten lányát. Sürgősen váltanom kellett egy emberszabásúra, mert, hogy kijelentette játszani kíván anya új babájával. Így aztán végképp haláli babát választottam múmia képébe. Hát el kell mondjam ezek a babák tényleg haláliak. Azt a pár dekát ami rajtuk van formailag, még a csontok is megirigylik. (A kutyák viszont keveselnék) Ahogy az ember megfogja az egészet, minden végtagja kifordul, elfordul, de semmi tartás. (kivéve ha beleteszed a tartójába.) Szóval a baba egy jó fej lenne ha nem a halált játszaná. Majd valaki elmagyarázza, miért kell megidézni már gyerekkorba a halált. Ja a baba eredeti Mattel a Barbie baba gyártójától.

Itt még dobozban érintetlenül

Ez a göcsörtös tartás. Lányom kezébe folyton hátra dől. Kimentettem olyan mint egy kínai artista lány aki a fenekit a fejére teszi.

Egy kis hulla fény.

 Múmia módi. Ó jaj a kezem elveszett!

Ha csak az arcát nézzük nem is olyan hulla kinézetű.

Dal baba új pulcsija

Milch  baba új pulcsit kapott. Kellett is mert neki csak pántos ruhái vannak. (leszámítva Hegemony kötött kabátját) Az egész úgy keletkezett, hogy bemásztam az anyagos dobozkáim közé wc papír guriga tartóhoz keresni valami nagy darab anyagot. Mire fel jött a lányom turkálni. Kezébe is akadt valami. Egy kötött csőkelme amiből régebben a 45 cm babáimnak zokni varrtam. Csak húzat húzta a lányom, mígnem én csak bambultam és kérdőjelek sora került a homlokterembe, hogy mi mást csinálhatnék belőle. Természetesen mint babásnak a baba ruha is felötlött. De kinek? Hogyan? És levágtam darabokat és elkezdtem huzigálni, hogy nézz ki babán. Forgattam így forgattam úgy végül lett egy mély kivágásos pulcsim.Két egyforma cső anyag egyik félbe hajtva és cikk-cakk varrással rögzítve, másik hosszába félbevágva összevarrva, majd azt is félbe hajtva rávarrtam a testrész hónalj részére. Az ujja is cakkos maradt meg az alja is, de nekem így tetszik. Kapott  egy masnit is. Összhatás megint csak kényes. Így Milch baba kapta, lévén neki nagyon jól áll az ilyesmi.  Majd még valami ruhafélét is eszkábálok belőle, mert elég passzentos.

Baba gyűjtőknek

Nem tudom ki hogy van vele, hogy ami az újság árusoknál kapható mindenféle gyűjtőknek ajánlott bóvlikkal telerakva, valóban gyűjtőknek van e? Kétlem. Nos, mint babás minden új babára fogékony voltam. Talán fél éve, hogy megjelent az újság árusoknál a baba gyűjtőknek csak 990-ft-ért. Nosza nézzük meg. A döbbenetem leírhatatlan volt, lévén, hogy a kezembe került csomag tartalma olyan csúnya volt, hogy kikértem magamnak, hogy ilyesmit gyűjthetőnek nevezzenek. Teltek múltak a hónapok. Nem nézegettem ezeket az újságokat, mígnem egy közértbe várakozás ideje alatt pont az orrom elé került megint. kézbe kaptam, forgattam erről, forgattam arról. Ezek most elég elfogadhatónak néztek ki. 1000 ft. gondoltam veszek egyet, hogy lásuk miféle baba ez, hogy ilyen olcsó. Ne feledjük kínai gyártmány. Tartogatott a baba néhány meglepetést. A ruhája varrás híján ragasztva volt. Mivel érdekes karcos hangot adott ki a végtagok forgatása (ilyet is csak egy siket mondhat), le akartam vetkőzteti. Nem lehetett, elvégre ragasztott volt. De ami a baba mellett jó pont, megáll a saját lábán, akárhová teszem. Nos bemutatom azt a példányt amit vettem. Majd még szánok rá időt hogy ragasztót vakarva leszedjem a ruhát, mert látnom kell pörén, hogy van ez összetákolva. (nem mintha, nem tudnám) A fehér az egész jónak látszik, de a lila elbukott a vizsgán nálam.

Filc

Mivel még mindig nehéz varrógéphez férni, no meg asztalhoz, átváltottam kézi varrásra. Így születtek meg az apróságok, mint kitűzők, fityegők. Most ez a favorit nálam. De bevallom, nem bírom a bénultságot, amikor nem tudom megalkotni azt amit szeretnék. Majd máskor.

Na ne! Mért tette be fordítva a képet???

Gumibaba kimerevítve, színezve

Egyik nyaralásom alakalmával ráleltem egy gumi babára, ami olyan régies arcvonásokkal rendelkezett, stilizált hajjal. Kis pucérka. Gondoltam megörökítem és csinálok róla gipsz öntvényt, amibe majd agyagból kiöntöm, kiégetem és kiszínezem. Némiképp selejt született, ami született. Nem vagyok én ilyen béna, csak (most jönnek a kifogások) majd 4 éve nem csináltam. Félgipszes kézzel szálegyedül fotózni, hogy még én is benne vagyok az külön bűvész mutatvány, mert a gipszöntés folyamata nem össze csapható, de nem is húzható el végtelenségig. Így sajnos nem lett tökéletes a felülete, minek következtében a kiöntött példányon elég sok csiszolni való maradt. Ám az egy darabig húzódott mígnem rájöttem, jobb lett volna bőr kemény állapotba alakítgatni, mint kiszáradt formába. Majd elvittem kiégetni. Végül akril festékkel festettem le mázazás helyett. Utóbbi jobb lett volna, de az égetéshez ez most nem jött össze. Ímhol a képek. A gipszöntésről majd később fogok képeket és leírást közölni.

Itt a gipszöntés kellékek közepén a nyers gumi baba.

 Szétszedhető a feje és teste a nyakánál fogva.

Itt pedig az általam készült kerámia baba. Bár a megnevezés kicsit csalóka mert fazekas agyagból készült. Ehhez hasonló nyers vörös agyag tömör babák készültek az ókorba is. Azok valószínűleg teljesen egyediek voltak lévén, hogy akkor még nem ismerték a gipszöntést.

Voltaképpen csak ezt a babát akartam valahogy visszahozni, ha mázaztam volna. 

Ilyen már a 18. századba is volt.

Ilyen fazont még gumiból is csináltak. Csak tudnám a dátumot, hogy mikor? Majd elő keresem őket.

Szétesetten

Úgy nézz ki eltűntem a térképről. Bizonyos értelemben valóban. Mint már említettem alkotói válságomat a bedobozolt állapotok miatt. De azért nem hagytam abba az alkotást csak most ezer felé van mindig egy kis apróság, ami félbehagyott mert, nincs kitűző hátam, nem találom a patentokat a taeyang nadrágjához. Külön dráma, hogy gatyába bújáskor nem bír a lába a farmerral és csuklóból, vagyis bokából eltört. :( Kiégettem egy kerámia baba fej-kéz-lábat. Még tervezem a hozzávaló testet. Plusz egy másik baba gipsz öntőformával, arról majd mutatok gipszöntési tanácsot, a hogyan készül címmel.

Kötögetek, hogy legyen egy ajándék anyámnak karácsonyra. A csiga is gyorsabban szalad, mint ahogy én kötök. Ezért kezdtem időbe. Most pedig készülök mikulásra egy bagoly képtartóval dekor gumiból. Szóval van itt egy pár dolog, de még kép nem született róluk. 

Persze indokláshoz tartozik, hogy  munkahelyemen vetélkedő forgatása van és az új játékok, táblák elkészítése elvette az időmet, energiámat, néhol az élet kedvemet. Mármint az alkotástól, mert kripliként térek haza és legfőbb tevékenységem a fekvés lenne, ha a lányom nem rajtam ugrálna. Úgy látszik biztonságosabb vagyok mint egy gumi szőnyeg.

Szóval a filmezés nem az én esetem, és valóban igaz rájuk a hangyaboly effektus, lévén, hogy mindig mindent az utolsó pillanatig változtatnak és a változáshoz jó ha akad 5 perced. Az egy külön mázli, hogy a forgatáson nem kell ott lennem.

De hogy még se maradjunk kép nélkül, azért a baglyot azt bemutatom.

Farmer nadrágok

Lányaim a tél beköszöntével farmert kaptak. Csak hogy ... alkotói váltságba kerültem. Nem gondolatilag. Be van dobozolva a fél lakás, minek következtében nincs elől semmi éppen kellő holmi. Így a lányok gatyája jelenleg gumis derék helyett egy megkötőt kaptak. Pullipnak meg egy másik babáról loptam le a pólót. Taeyan Sage viszont nem bújt gatyába, mert igazítás vár rá. Kicsit lefogyott, vagy a gatya hízott el? Szóval bontunk. Aztán, ha végre kész remélem új pólóval tudom bemutatni. Van még egy farmer az asztalon. Vajon kié?

Amúgy meg minden elismerésem Hegemony- nak. Mire én egy ilyen farmert kifordítottam, a 10.- 20. reinkarnációs életemet éltem.

Kérdésre a válasz: Barbie babáé

Próbababa

Nem tudom hány ezer éve, de már nagyon szerettem volna egy baba próbababát. A győri baba kiállításon, lett volna egy lehetőség, de pont akkor nem ruhát varrtam, hanem porcelán babát készítettem. így utólagos rendelésre kértem egyet, de sosem kaptam meg. Viszont most találtam épp aktuális méretbe, hungarocellből. Csupasz volt fehéren. Egypár igazán szép japán mintás origami papíromból, apró fecniket szaggattam és rátapasztottam. Így fel lett öltöztetve. Ám most ki kell találnom a babát hozzá. Vagy maradjon divatbemutatós próbababa??

Kísérlet

Vettem egy csatos pénztárca zárat. Már régen ki akartam próbálni. Mivel rém egyszerű darabot akartam kihozni belőle ezért egy tetszetős anyagot választottam, hogy legyen színe. Kicsit meg kellett küzdenem az elkészítésével, mivel csak úgy lehetett a csatra rávarrni az anyagot, hogy kívül is kellett volna öltésnek látszódnia. Én viszont nem ilyet akartam, hanem varrás nélkülit. (lehet hogy ötletemhez mérten rossz zárat vettem, de csak ilyet leltem a boltokba) Így aztán törvényt bontottam. Felvarrtam rejtetten nagy kínlódással, aztán egy nagy bűnt követtem el nyomatékosítani a végleges munka darabot. Hobbi ragasztóval oda ragasztottam az anyagot a fém szélére. Amilyen az én szerencsém, nem eladásra van így nem is kell pironkodnom ekkora baki miatt. Kíváncsi vagyok meddig fogja bírni a gyűrődést. Ímhol az egyszerű tárca.

Népesség számlálás

Megjött a népszámlálásról a borítékom. Nehéz helyzetbe hozott. Először mindenkit behívtam. Olyan tumultus támadt, hogy képtelenség volt megszámolni őket. Aztán közöltem csata sort kérek. Még így is lettek bujkálások. Mire bevégeztem volna, kiderült még akadnak páran akik nem lettek beszámítva. Na de hányan is vagyunk??

Textilbabák - saját példányok

Még mindig textil és többsége saját, de van egy pár a boltból is

 Papír alapú vagy műanyag alapú textillel bevont babák textil testtel.

Ez már nagyon vegyes alkotójú társaság

Kerámia vagy porcelán fejűek és végtagúak, de textil testű babák.

 Egy két kivétellel saját készítés

Kaucsuk és műanyag babák. 

(na öntő műhelyem nincs)

Na végül is hányan vannak? Nekem 84-en jöttek ki

Párom mondta rengeteg babám van. No igen 10 év alatt jött össze ez a tömeg. És csak remélem, hogy gyarapodni fog a lélekszám. Mert ugye azt mondanom se kell, hogy a babákba benne van az alkotójuk lelke.keze munkája.

Aki esetleg felismeri a saját alkotását, legyen szíves szólni nekem, melyik az övé. Gyűjtő berkekbe katalógus készül a babákról. Nekem meg majd újat kell csinálnom, mert nem tudom, hová tűnt a régi példányom. Azokba ugyanis olyan részletek szerepelnek, mint születési év, magasság, alapanyag, alkotó neve stb.

Pullip szabadidő ruhája

Végre valóra váltottam a tervemet, miszerint szabadidő ruhát kapott a leány. Csak megfelelő anyagra volt szükségem. Nos nem volt ilyenem, de volt egy rakás használaton kívül helyezett vastagabb pólóm. Ezek közt találtam meg a kedvenc színemet is. Az egyszerű magasított nyakú szabadidő felsővel nem volt könnyű húzózárat találni, lévén, hogy a magyar piacon nincs is ilyen méretbe. Egy egyszerű cipzár végeiről levágtam majd leégettem az anyagot és végét elkötöttem. Végül nyitható csukható, csak a záródással többet kell bajlódni. Nadrágja gumis derekú. Az egész példányt kézzel varrtam, kivéve a cipzárt és az alja meg derék felhajtást. Sajnos a gép el is nyújtotta az anyagomat. Nem vagyok a legjobb a rugalmas pamutok varrásával. De szerintem a nagyon jól sikerült. A sapi viszont egy maradékból összehozott dolog. Valójában a póló ujja van össze varrva. Végül is ez a lányom mérete. :)

Ki tanít engem?

Ma valami más rabolta el a szívemet. Könyvimádó lévén, na és kézműves kreatív emberként minden új érdekel. Így leltem ma meg egy könyvet, ami virágokról szól. Nem akármilyenekről. Miután régóta vágyom horgolt virág motívumra, hogy díszíteni tudjak vele, hát zsupsz kosárkámba raktam, kifizettem, haza hordtam, majd veszett tanulmányozásba kezdtem. Nos kiderült nagy üresség kong a fejembe, hogy megértsem a leírást. Kéne egy látvány is a munkamenetről. Most siratom igazán nagyikámat, akitől annak idején a kötést és horgolást csak alapjaiban tanultam meg, (az utóbbit alig) és csak azért nem tovább, mert elvitte a betegsége. Na megmutatom a könyvborítót, ha valaki ismeri és tud hozzá segíteni akkor mennék én tanulni oda. Végül is nem kellenek ide bonyolult gépek csak fonal, meg tű, ezt még ágyba fekve is vígan csinálhatom. Emlékszem gyerekkoromba a sál kötését vakon csináltam mi közbe a tévét bambultam. Hol vagyok én már attól...

 

Nincs kedve valakinek megkötni, horgolni helyettem az egészet? :P

Ami még kimaradt...

Másnap Milch és Sage jött velem a munkahelyemre. Őket már nem volt időm fotózni, de azért muszáj volt egy két képet csinálni ahogy velem munkálkodnak.

Sage nagyon nekivetkőzött és egyből megtalálta a férfinak való munkát. 

Kicsit aggódtam érte, mert hát a kalapács... nem kicsi, két kézzel kellett volna fognia. És ahogy a szöget tartotta na félő volt, hogy lecsapja a kezét is. De megúszta baleset nélkül.

Milch baba mivel finnyás, ő a polcon keresett valami munkát.

Talált egy kézi lyukasztót, de nem tudom mit akart vele kezdeni.

Végül kiderült, hogy csak pózolni akart, mert oda volt az új frizurájáért.